A kontaminált vékonybél szindróma (SIBO, small intestine bacterial owergrow) baktériumok vékonybélben való kóros túlszaporodása miatt alakul ki.
Mi a SIBO?
SIBO akkor alakul ki, amikor a belekben élő baktériumok egyensúlya felborul és túlszaporodás áll elő. Gyakran mondom, hogy jóból is megárt a sok. De hogyan szaporodnak túl bizonyos baktériumok mások rovására? Ez számos különböző módon jöhet létre és gyakran olyanoknál jelentkezik, akik sok cukrot, alkoholt és finomított szénhidrátot fogyasztanak. Bizonyos baktériumtörzsek finomított szénhidrátokkal táplálkoznak, és rövidláncú zsírsavakká bontják le őket, ami szeleket és puffadást okoz.
Egy másik baktériumtörzs az epesav sóit bontja le, mielőtt a szervezetnek esélye lenne felhasználni őket. Az epesav sói nélkülözhetetlenek a zsírok lebontásához. Nélkülük elégtelen zsírfelszívódás és hasmenés alakul ki.
Végül egy harmadik fajta baktérium olyan toxinokat termel, amelyek károsítják a vékonybél hártyát. Ez megakadályozza, hogy a szervezet fel tudja szívni a számára szükséges tápanyagokat, mint amit az áteresztő bélszindrómánál is látunk.
Mi okozza a baktériumok túlszaporodását?
A beleink idegekre, izmokra, enzimekre, és ingerületátvivő anyagokra támaszkodnak az ételek megfelelő emésztéséhez. Míg az enzimek főleg az ételek lebontásában játszanak szerepet, az idegek, az izmok és az ingerületátvivő anyagok fizikailag mozdítják elő az étel áthaladását az emésztőrendszeren, a gyomortól a vékonybélen át a vastagbélig. Amikor ez egy egészséges bélrendszerben történik, akkor a baktériumok az étellel együtt végighaladnak a beleken, a végső állomásig, a vastagbélig. A problémák akkor kezdődnek, amikor valami meggátolja ezt a folyamatot.
Az idegek vagy az izmok károsodása a belekben azt eredményezheti, hogy a baktériumok a vékonybélben maradnak, ami megnöveli a SIBO kialakulásának a kockázatát. Például, mind a diabétesz mellitus, mind a szkleroderma hatással lehet a bélrendszer izmaira, ami teret enged a SIBO kialakulásának.
A belekben lévő fizikai akadályok, mint a műtétekből vagy a Crohn betegségből adódó hegek, ugyancsak képesek abnormális baktérium felszaporodást okozni a vékonybélben. A divertikulumok, amelyek apró zsebek a vékonybél falában, ugyancsak össze tudják gyűjteni a baktériumokat, ahelyett, hogy továbbadnák őket a vastagbélnek, ahová tartoznak.
Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek befolyásolják vagy megzavarják a normális bélflórát, mint például az antibiotikumok, a savlekötők, és a szteroidok. És persze, mint ahogy fent már említettem, a leggyakoribb ok, amivel a funkcionális orvosi klinikámon találkozom, az a cukorban, finomított szénhidrátokban és alkoholban gazdag táplálkozás.
Mi az oka a kontaminált vékonybél szindróma kialakulásának?
Normális esetben sem teljesen steril az ember vékonybele. Fizikailag ugyan van határ a vékonybél utolsó szakasza (ileum) és a vastagbél között (ez a Bauchin-billentyű), de mivel ez nyilvánvalóan nem egy zárt rendszer, könnyen sodródnak vissza a vastagbélből a vékonybél felé baktériumok, egyrészt a bélmozgások, másrészt a bél üregében lévő folyadék miatt. A vastagbélben pedig számos baktérium él.
A külsőleg bejutott idegen baktériumok mellett még fontosabb a meglévő normál bélflóra összetételének megváltozása. Nem az a baj, hogy némi bakteriális „szennyeződés” kialakul, hanem az, hogy a normálisan is jelen lévő baktériumflóra rovására kóros vagy nem szükséges baktériumok telepednek meg és szaporodnak, ezzel felborítva az ott jelen lévő normál flórát.
Ezt számos tényező befolyásolja, kezdve az elfogyasztott tápláléktól, a gyomorban történő emésztéstől, a bél emésztőnedvei hatására történő további tápanyagbontástól is. A károsan népszerű antibiotikumhasználat, illetve talán szintén túlzottan alkalmazott gyomorsavcsökkentő kezelések, de még a fogamzásgátlók is állhatnak okként vagy súlyosbítóként a háttérben.
SIBO jelei
- bélgázok (evés után 1-2 órával jelentkezik)
- puffadás (evés után 1-2 órával jelentkezik)
- hasmenés
- hasfájás, görcsölés
- Székrekedés (sokkal kevésbé gyakori, mint a hasmenés
- Irritábilis bélszindróma vagy gyulladásos bélbetegség diagnózis
- Ételintoleranciák, mint pl. glutén, kazein, laktóz, fruktóz, stb.
- Krónikus betegségek, cukorbetegség, a neuromuszkuláris és az autoimmun betegségek.
- A B12 hiány, és egyéb vitamin és ásványianyag hiányok
- A zsírfelszívódás zavarai
Amennyiben valakinél felmerül a kontaminált vékonybél szindróma gyanúja, laktulóz kilégzéses teszttellehet kizárni vagy megerősíteni a diagnózist. A laktulóz egy olyan cukorszármazék, amit a vékonybél emésztőenzimei nem tudnak elbontani, így gyakorlatilag változatlan formában jut el a vastagbélbe.
Hogy lehet a SIBO-t diagnosztizálni? - Kilégzés teszt
A módszer alapját képezi, hogy hidrogén-gáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése révén keletkezik, így ezzel tulajdonképpen a vékonybélbe jutott, vastagbél baktériumok által előidézett erjedéses folyamatok létét lehet igazolni. A vizsgálat során laktulózt tartalmazó tesztoldatot kell elfogyasztani, majd ezt követően 20 percenként egy diagnosztikai készülékbe lélegezni, mely a kilélegzett levegő hidrogéntartalmát rögzíti.
Továbbá fontos, hogy egyéb lehetséges kórképeket, mint például az ételallergiát, ételintoleranciát kizárjuk. Az ételallergia vizsgálatokról itt, az ételintolerancia vizsgálatokról pedig itt olvashat bővebben.
A SIBO kezelése
A kezelés mindig egyénre szabott, minden esetben függ a kiváltó októl. Szervi elváltozás, pl. diverticulum vagy sipoly esetén műtétre lehet szükség.
A túlszaporodott baktériumok számának csökkentésére antibiotikum-kúra válhat szükségessé. Minden esetben fontos a megfelelő bélflóra helyreállítása pre- és probiotikumokkal. A megfelelő bélmozgást megfelelő étrenddel, étkezési szokásokkal is segíthetjük, például magas folyadékfogyasztással és rostdús táplálkozással. Számos esetben hatásos az ún. FODMAP diéta követése.
Céljainknak, életmódunknak megfelelő, személyre szabott étrendben célszerű dietetikus szakember tanácsát kikérni.
Szükségessé válhat az immunrendszer erősítése vitaminokkal, étrend-kiegészítőkkel. Minden esetben érdemes szakorvossal konzultálni!
Ajánlott a bő folyadékfogyasztás, változatos étkezés, rostban gazdag étrend, rendszeres testmozgás.
Részletesebben több étrend ismert, melyek tényleg hatásosak SIBO esetén, pl. a FODMAP diéta, mind az étkezések összetételére helyezi a hangsúlyt, kerülve a vékonybélben nehezen lebontható összetett szénhidrátok fogyasztását. Ezt minden betegnek, de általában mindenkinek érdemes lenne követni. Másrészt megfogadni, hogy étkezések között mgfelelő intervallumot kell hagyni, hogy a bél „nyugodtan” emészteni tudjon, mielőtt újabb feladattal látnánk el.
Mi az a FODMAP?
Ha mindennaposak az emésztőrendszeri problémáid, esetleg gyulladásos bélbetegségekben, vagy irritábilis bél szindrómában szenvedsz, bizonyára jól megválogatod, hogy mi kerüljön a tányérodra.
Elképzelhető, hogy azt már megfigyelted, hogy ha gluténtartalmú ételt fogyasztasz, felerősödnek a tüneteid, vagy állapotrosszabbodást tapasztalsz.
A glutén kiiktatása azonban gyakran nem jár a várva várt gyógyulással. Hogy lehet ez?
Úgy, hogy gyakran nem is a glutén, hanem a fruktánok, vagyis az egyik FODMAP szénhidrát okozza a panaszaid.
A fruktánok nagy mennyiségben fordulnak elő a búzában, rozsban, árpában, a hagymafélékben, a kelkáposztában, bizonyos bab- és diófélékben.
A FODMAP betűszó azonban nem csak fruktánokat jelent. Ez a mozaikszó a fermentálódó (F=erjedő) oligoszacharidok (O), diszacharidok (D), monoszacharidok (M) és (and) cukoralkoholok P=poliolok) táplálékainkban jelenlévő csoportjait jelöli.
Magas FODMAP tartalmú ételek
Zöldségek: Spárga, articsóka, cékla, káposzta, karfiol, fokhagyma, póréhagyma, gomba, okra, hagyma, kukorica,
Gyümölcsök: Alma, sárgabarack, avokádó, fekete szeder, cseresznye, szilva, nektarin, őszibarack, körte, datolyaszilva, ribizli, mangó, görögdinnye, aszalt gyümölcsök és gyümölcslevek
Tejtermékek: tej (tehén, kecske, juh), tejföl, kemény sajt, krémsajtok, joghurt, főzőtejszín, tejpor.
Gabonák: búza (beleértve a búzalisztet is), rozs, árpa,
Hüvelyesek: bab, lencse, csicseriborsó, sárgaborsó, szójabab
Magvak: mandula, kesudió, pisztácia, török mogyoró
Édesítőszerek: méz, xilit, agave, szorbitol, kukoricaszirup.
Alacsony FODMAP tartalmú ételek
Gyümölcsök: Banán, Kékáfonya, Sárgadinnye, Mandarin, Szőlő, Kivi, Citromlé, Narancs, Grapefruit (max. fél darab), Passió gyümölcs, Ananász, Málna, Rebarbara, Eper, Szárított banán, Kókusztej, Kókuszreszelék.
A diétában limitáld a gyümölcsöt napi egy étkezésre, fogyasszuk érett gyümölcsöt, ami kevesebb fruktózt tartalmaz.
Zöldségek: Padlizsán, Babcsíra, Zöldbab, Kínai kel, Brokkoli, Kelbimbó, Zellergyökér, Cukkini, Uborka, Endívia levél, Édeskömény, Gyömbér, Póréhagyma, Saláta-levelek, Sárgarépa, Fehérrépa, Burgonya, Retek , Sütőtök, Spenót, Squash, Paradicsom, Karalábé, Vízi gesztenye, Avokádó (napi fél db. engedélyezett)
Tejtermékek: Laktóz mentes tejtermékek, Érett sajtok (Feta, Ementáli, stb.)
Gabona: Köles, Quinoa, Amaránt, Gluténmentes kenyerek és reggelizőpelyhek, Kukoricapehely, Quinoa pehely, Zabpehely (korlátozzad napi fél adagra), Puffasztott rizs, Gluténmentes tészta, Kukorica dara, Rizs
Magvak: Makadámia, Amerikai mogyoró, Mogyoróvaj, Dió, Fenyőmag, Chia mag, Tökmag, Szezám mag, Napraforgó mag (a diétában korlátozzad napi max 2 evőkanálra a magvak fogyasztását)
Édesítőszerek: Rizs szirup, Stevia, Eritrit
Megosztásokat Köszönjük!